Egy átfogó metaanalízis kimutatta, hogy 1973 és 2011 között Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában a férfiak általános populációjában a spermiumok száma 50-60%-kal csökkent. Mindennek a termékenységi problémákon túl egyéb komoly következményei is vannak[1].
A férfiak szaporító szervrendszere a sperma és az azt szállító és tápláló folyadék termelésére, tárolására, és szállítására lett kitalálva. Sajnos tény, hogy a spermium koncentrációjának, motilitásának, alakjának vagy a spermiumot védő folyadéknak a kismértékű változása is meddőséghez vezethet.
A helyzet, az, hogy a nyugati országokban 1970 óta folyamatosan, és riasztó mértékben csökken a férfiak spermiumszáma.
Köze van az oxidatív stressznek a férfi meddőséghez?
Az oxidatív stresszel – amelyért a reaktív oxigénfajták (ROS) és az antioxidánsok közötti kényes egyensúly felbomlását teszik felelőssé – együtt jár a spermiumok életképességének és mozgékonyságának csökkenése. Úgy vélik, hogy ez a férfi meddőség egyik lényeges oka. Egy vizsgálat során a meddő férfiak nagyjából 30-40%-ánál emelkedett az ondó plazmájának ROS szintje.[2]
Az a férfi, aki cigarettázik, alkoholt, vagy drogot fogyaszt, illetve ki van téve a nehézfémekkel vagy a sugárzással való érintkezésnek, számolhat azzal, hogy a szervezetében nő a reaktív oxigénfajták szintje. Ezt egyébként a szervezet a normál anyagcsere folyamatok során is termeli.
Ahhoz, hogy a spermiumok megfelelően el tudják látni a feladatukat, a reaktív oxigénfajtáknak egy bizonyos szint alatt kell maradniuk. A magas ROS-szint sérti a spermium szerkezeti és funkcionális integritását, deaktiválja a kulcsenzimeket és oxidálja a spermiumok kritikus fehérjéit. Ezen kívül a lipid-peroxidáció és a DNS-károsítása révén is meddőséget okozhat. Annak oka pedig, hogy a spermiumsejtek miért ennyire érzékenyek az oxidatív behatásra, az az, hogy nincs bennük oxidatív citoplazmatikus-enzim javító rendszer.[3]
Bemutatjuk a természet egyik legerősebb antioxidánsát, mely túltesz még az E-vitamin, a C-vitamin és a likopin hatásán is. Könnyen felszívódik és képes számos szövetben eloszlani. Szerkezete egyedi, a sejteket képes megvédeni a belső és külső oxidatív stresszorokkal szemben egyaránt.
Az astaxanthinnek hímivarsejtekre és a férfi termékenységre gyakorolt hatását különböző preklinikai és klinikai vizsgálatokkal is alátámasztották.
Cohmaire és mtsai. (2005) 12 héten át 30 férfit kezeltek astaxanthinnal (16 mg) vagy placebóval. Ezeket a férfiakat klinikailag legalább 12 hónapja meddőnek diagnosztizálták. A vizsgálati idő előtt és után is vizsgálták a spermiumparamétereket, valamint a ROS-t és több hormont is.
Az astaxanthint fogyasztók esetében a spermium koncentrációja 34%-kal nőtt, a ROS 75%-kal csökkent, és a szilárdan kötődő spermiumok száma petesejtekenként 300%-kal nőtt. A terhesség sikerességi aránya az asztaxantin-csoportban 54,5%, míg a placebo-csoport esetében 10,5% volt.[4]
Így hat az astaxanthin fogyasztása a spermiumok sebességére és a ROS termelésre
Ahhoz, hogy egy spermium képes legyen megtermékenyíteni a petesejtet, a vele való találkozáskor számos változáson kell keresztülmennie. De ez csak akkor megy végbe úgy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, ha a spermiumban a reaktív oxigénfajták a megfelelő mennyiségben vannak jelen.
Megbizonyosodott, hogy a meddő férfiak ondófolyadékában a fokozott oxidatív stressz növelte a kóros spermiumok számát, ezek pedig képtelenek megtermékenyíteni a petesejtet. A jó hír ebben a helyzetben az, hogy miután emberi hímivarsejteket astaxanthinnal inkubáltak, az javította a petesejttel való találkozáskor végbemenő változási képességüket, és ennek hatására megnőtt a mintában a megtermékenyítésre kész spermiumok száma.[5]
Az astaxanthin javította a sperma paramétereit
Az asztaxantin elősegíti a spermium jobb egészségügyi paramétereit. Egy preklinikai állatkísérlet során 14%-kal nőtt a spermiumszám, a spermiumok életképessége 50%-kal nőtt, és ráadásul még csökkent is a kóros spermiumok százalékos aránya. [6]
Más állatkísérletek is születtek, mely során az alanyok magas zsírtartalmú étrendet, plusz asztaxantin és az A- és E-vitaminok kombinációját kapták. Az eredmény itt is lehengerlő volt: az etetett állatok esetében jobb spermaparamétereket mutattak ki.[7,8]
Állatkísérletek, in vitro vizsgálatok és más humán klinikai vizsgálatok sora mutatja, hogy az asztaxantin erős antioxidáns hatása támogatja a sperma minőségi paramétereit. Ahhoz, hogy az asztaxantin férfi meddőségre gyakorolt hatását értékelni tudják, további humán vizsgálatok elvégzésére van szükség.
Figyelmedbe ajánljuk az Astaxanthin kapszulát! Tudj meg róla többet itt!
A természetes asztaxantin a Haematococcus pluvialis algákból kivont pigment C-vitaminnal, luteinnel, zeaxantinnal és béta-karotinnal.
Cikkajánlónk férfiaknak: Izommegtartás növényi fehérjével
Referencia:
1. Hagai Levine et al. Temporal trends in sperm count: a systematic review and meta-regression analysis. Human Reproduction Update, Vol.23, No.6 pp. 646–659, 2017.
2. Lanzafame FM, La Vignera S, Vicari E, Calogero AE. Oxidative stress and medical antioxidant treatment in male infertility. Reprod Biomed Online 2009;19:638-59
3. Saleh RA, Agarwal A. Oxidative stress and male infertility: from research bench to clinical practice. J Androl 2002; 23:737-52
4. H. Comhaire et al. Combined conventional/antioxidant “Astaxanthin” treatment for male infertility: a double blind, randomized trial. Asian J Androl 2005; 7 (3): 257–262
5. Gabriella Donà et al Effect of Astaxanthin on Human Sperm Capacitation. Mar Drugs. 2013 Jun; 11(6): 1909–1919
6. Maryam Bahmanzadeh et al Dietary supplementation with astaxanthin may ameliorate sperm parameters and DNA integrity in streptozotocin-induced diabetic rats. Clin Exp Reprod Med 2016;43(2):90-96
7. Mortazavi et al, Protective Effects of Antioxidants on Sperm Parameters and Seminiferous Tubules Epithelium in High Fat-fed Rats. J Reprod Infertil. 2014;15(1):22-28
8. Aliasghar Vahidinia, Effect of Astaxanthin, Vitamin E, and Vitamin C in Combination with Calorie Restriction on Sperm Quality and Quantity in Male Rats. Journal of Dietary Supplements14(3):1-12
