Thallus laminariae: a laminaria barnaalga
A laminaria nagy termetű barnaalga, amely az északi félteke hideg tengereiben, az Atlanti- és a Csendes-óceán part menti vizeiben él. Egyes fajai több méter hosszúra is megnőnek, sűrű, víz alatti „erdőket” alkotva a sziklás tengerfenéken.
Az algáknak nincs valódi gyökerük, száruk és levelük, testüket telepnek, latinul thallus-nak nevezik. A Thallus laminariae elnevezés tehát a Laminaria nemzetségbe tartozó barnaalgák szárított telepét jelöli. A tengerfenékhez gyökérszerű kapaszkodóval rögzülnek, a tápanyagokat pedig közvetlenül a tengervízből veszik fel.
Miért barna a barnaalga?
A barnaalgák is tartalmaznak zöld klorofillt, a színüket mégis egy másik pigment, a fukoxantin határozza meg. Ez a sárgásbarna karotinoid elfedi a klorofill zöld színét, emellett segít az algának a mélyebb vízbe lejutó fény hasznosításában. Ugyanez a színanyag adja a wakame és a hijiki nevű, az ázsiai konyhában használt barnaalgák színét is.
Mit állíthatunk a fukoxantinról?
A fukoxantint az interneten gyakran fogyókúrás hatóanyagként reklámozzák. Ez nem engedélyezett állítás, ezért a barnaalgához és a fukoxantinhoz sem kapcsolunk testsúlyra vagy anyagcserére vonatkozó hatásígéretet.
A laminaria a konyhában: a kombu és az umami
A laminariafélék legismertebb konyhai képviselője a japán kombu. Ebből főzik a dashit, a japán konyha alaplevét, amely a miso leves alapja is. A kombunak különleges szerepe van a gasztronómia történetében: Ikeda Kikunae japán kémikus 1908-ban a kombu leveséből vonta ki először a glutamátot. Ennek ízét nevezte el umaminak, amely azóta az öt alapíz egyike.
A barnaalgák sejtfalában található alginátot az élelmiszeripar is használja: sűrítő- és zselésítőanyagként kerül például fagylaltokba, öntetekbe és pudingokba.
Jód a barnaalgában
A barnaalgák a tengervízből jódot is felhalmoznak, ezért a jód egyik leggazdagabb élelmiszer-eredetű forrásai közé tartoznak. Jódtartalmuk azonban a fajtól, a termőhelytől, az évszaktól és a feldolgozás módjától függően nagyon eltérő lehet.
A felnőttekre ajánlott napi jódbevitel 150 µg, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által megállapított felső határ pedig napi 600 µg. A túl sok jód a pajzsmirigy működését is megzavarhatja, ezért a barnaalgát tartalmazó termékeknél különösen fontos, hogy az ajánlott napi adagot ne lépjük túl.
Mire figyeljünk?
Pajzsmirigybetegség, várandósság és szoptatás esetén, illetve pajzsmirigyműködést befolyásoló gyógyszer szedésekor a barnaalgát tartalmazó készítmények fogyasztása előtt kérje orvosa véleményét. Ne fogyasszon egyszerre több, barnaalgát vagy jódot tartalmazó étrend-kiegészítőt.
Barnaalga a Naturalga alga kapszulában
A Naturalga alga kapszula napi adagja (3 kapszula) 120 mg Thallus laminariae port tartalmaz spirulina, chlorella, alga-kalcium és Haematococcus pluvialis mellett. A barnaalga a keverék egyik legkisebb mennyiségű összetevője. Az ajánlott napi adagot ne lépje túl!
Az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, nem gyógyszerek és nem alkalmasak betegségek megelőzésére vagy kezelésére. Az oldalon lévő információk tájékoztató jellegűek. Amennyiben egészségügyi problémája van, a termék fogyasztása előtt konzultáljon kezelőorvosával.
